Önkormányzati vágóhidat avattak Hajdúböszörményben

Önkormányzati vágóhidat avattak kedden Hajdúböszörményben, az elkészült beruházás mellett elhelyezték a leendő, ugyancsak önkormányzati húsfeldolgozó üzem alapkövét is.

Kiss Attila (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási egyedi mintaprogramban támogatta a beruházást: a 400 millió forintos fejlesztéshez 42 millió forint önrészt adott Hajdúböszörmény önkormányzata. A vágóhíd és a húsfeldolgozó 25, az állattenyésztést végző Hajdú tanya további 100-150 közfoglalkoztatottnak ad munkalehetőséget – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a közmunkában tenyésztett, levágott és feldolgozott állatokat a helyi közétkeztetésben használják fel. Az önkormányzati vágóhíd műszakonként húsz sertés és öt marha levágására és hasítására alkalmas.

Rácz Róbert, hajdú-bihari kormánymegbízott az avatáson jelezte: a megyében tavaly 23 milliárd forintot fordítottak közmunkára, 76 településen 300 projektben összesen 25 ezren vettek részt. Ezzel Hajdú-Bihar az egyik legsikeresebb megye Magyarországon a közmunkaprogramban, ahol értékteremtés folyik, ami rácáfol a bírálókra. “A közmunka hasznos, fontos, tevékeny, produktív részévé vált a helyi közösségeknek” – mondta Rácz Róbert hozzátéve: közel állunk ahhoz, hogy “a visszaszerzett önbecsülés átbillentse őket az elsődleges munkaerő-piacra”. Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára kiemelte: ahhoz, hogy ma 4 millió 411 ezren dolgoznak Magyarországon, a javuló gazdasági helyzet mellett jelentős mértékben hozzájárultak a foglalkoztatás-politika terén hozott kormányzati intézkedések.

A kormány célja a teljes foglalkoztatottság, hogy aki képes rá, a nyílt munkaerő-piacon dolgozhasson – mondta.Hoffmann Imre szavai szerint a kormány egyetért azzal, hogy ösztönözni kell a közmunkaprogramban résztvevőket az elsődleges piacon történő munkára, és “a magyar gazdaság erősödésével lehetőséget kell teremteni a közfoglalkoztatottak piaci alapú foglakoztatására”. A rendszer “finomhangolása” folyamatos – tette hozzá, megemlítve, hogy a közfoglalkoztatás bázisán több mint 200 szociális szövetkezet működik az országban, egy éppen Hajdúböszörményben.

Az önkormányzati Hajdúsági vágóhídon március elsején, egy műszakban kezdődik a munka, de az előzetes felmérések szerint – a bérvágások számától függően – a kétműszakos munkarend bevezetésére is rövidesen szükség lehet – hangzott el a vágóhíd avatásán.

Forrás: MTI

Dinamikusan fejlődik a tubusgyártás Debrecenben

Dinamikusan növelte tubusgyártó kapacitását az elmúlt években a debreceni Tu-Plast Kft.: az elsősorban vezető nyugat-európai kozmetikai cégeknek exportáló vállalkozás 2015. évi 4,8 milliárd forint árbevételét tavaly 7,1 milliárdra növelte, az idén pedig további 12 százalékos forgalomnövekedéssel számolnak – közölte a Tu-Plast ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Nagy Elemér tájékoztatása szerint az 1997-ben alakult, 100 százalékos magyar tulajdonú cégnek 2006-ban lett a többségi tulajdonosa a svájci Hoffmann Neopac AG, ami mérföldkövet jelentett a cég történetében. Azonnal megkezdődött egy nagy léptékű fejlesztés, amelynek során a gyártócsarnok megkétszerezésével lehetőség nyílt a meglévő kettő mellé további két tubusgyártó gépsor telepítésére. A harmadik gépsort 2008-ban, a negyediket európai uniós támogatással 2012-ben helyezték üzembe. Ezekkel a fejlesztésekkel a vállalat gyártó kapacitása évi 83 millió darab tubusra nőtt – ismertette a növekedés állomásait az igazgató.

Hozzátette: 2014-ben mintegy 14 millió eurós nagyberuházás kezdődött meg, amelynek keretében 6600 négyzetméter épületbővítéssel két új polyfoil (PF) tubusgyártó gépsort telepítettek. A fejlesztés 2015 decemberében fejeződött be, a cég gyártókapacitása évi 200 millió darab tubusra bővült. Az egyedi kormánydöntéssel megvalósult beruházással 59 új munkahelyet teremtettek Debrecenben, jelenleg összesen 177 alkalmazottal, folyamatos, heti hét napos munkarendben dolgoznak.

A megnövekvő piaci igények és a versenyképes szállítási határidők teljesítése érdekében 2016 végén már a hetedik tubusgyártó gépsort helyezték üzembe – utalt a fejlődés ütemére a szakember, aki az MTI érdeklődésére azt is közölte, hogy cégük tavalyi eredménye 380 millió forint volt. A Debrecenben gyártott tubusok 51 százalékát a kozmetikai szektorban, 47 százalékát a fogápolási piacokon, 2 százalékát a háztartás vegyiparban értékesítik. Árbevételük 96 százaléka exportból származik, a többi a belföldi forgalomból. A termékek zömét nyugat-európai országokba exportálják, míg kisebb részüket az Amerika Egyesült Államokba – jelezte Nagy Elemér.

Forrás: MTI

Dalidó után maskarádé és tavaszi fesztivál Debrecenben

A januári farsangi mulatozás, a dalidó után februárban a télbúcsúztató maskarádéval és a hagyományos tavaszi fesztivállal folytatódik az év eleji kulturális programsorozat Debrecenben – jelentették be a szervezők hétfőn a Kölcsey-központban.

Komolay Szabolcs, a város kulturális alpolgármestere szerint ezek a programok jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vidámságra vágyók kimozduljanak otthonukból a hosszúra nyúlt hidegben. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a Vojtina bábszínház maskarádé jelmezes felvonulásával és a telet jelképező szalmabábu elégetésével tényleg sikerül elűzni a hideg napokat, és ajtót nyitni a tavaszi vigadozásnak.

Asbóth Anikó, a debreceni Vojtina bábszínház igazgatója hozzátette: “az immár 16. maskarádéval, avagy Konc király és Cibere vajda ütközetével a 2017-es esztendő február havának 21-22-23-25. napján kiseprűzzük a telet Debrecen városából”. Bulcsu László, a hajdú-bihari közgyűlés alelnöke bejelentette: most először rendezik meg a maskarádén a megyei vásárszövetség kézműves termékeinek vásárát. A megyei önkormányzat, valamint kilenc hajdú-bihari és 6 érmelléki település annak érdekében alakította meg a vásárszövetséget, hogy a környékbeli rendezvényeken bemutatkozva megismerhessék a térség kézműves hagyományait és termékeit. A kézműves vásár mellett első alkalommal lesz kolbásztöltő verseny a város főterén. A mintegy 25 csapat a debreceni Kolbászok Ásza 2017 címért küzd majd, s együtt összesen egy kilométer kolbászt töltenek meg a résztvevők – mondta az ötletgazda Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes vezetője.

Bódor Edit, a Kölcsey Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője közölte: a 27. Debreceni Tavasz Fesztivált hagyományosan a helyi tavaszi tárlattal nyitják meg március 12-én a Kölcsey központ Bényi Árpád-termében. A fesztivál programjai közül mások mellett a cseh filmnapokat, a 10 éves Debreceni Big Band jubileumi koncertjét, Lázár Kati Jászai Mari-estjét, Szirtes Edina Mókus koncertjét, Malek Andrea családi délelőttjét, Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója című monodrámáját, a Budapest Bár koncertjét, illetve a Talamba és vendégei fellépést emelte ki.

Forrás: MTI

Mesterkurzus – bemutató Debrecenben

Mesterkurzus bemutató
Mesterkurzus bemutató

Jámbor József (b) Zsdanov, Rózsa László (b2) Sosztakovics, Csikos Sándor (b3) Prokofjev és Szalma Tamás (j) Sztálin szerepében a Mesterkurzus című előadás próbáján a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában 2017. február 16-án. A David Pownall rádiójátékból készült darabot Pinczés István rendezésében február 17-én mutatják be. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Húsfeldolgozó üzemet épít a hajdúböszörményi önkormányzat

A közétkeztetés kiszolgálására saját húsfeldolgozó üzemet épít a hajdúböszörményi önkormányzat – jelentette be a város alpolgármestere egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

Fórizs László elmondta: a húsfeldolgozó megépítésére a Belügyminisztériumtól (BM) a Start mintaprogram keretében 188 millió forintot nyertek. Ebből az összegből a beruházáson kívül 14 ember egyéves foglalkoztatását is vállalták.  Az üzemben, amely a közelmúltban 135 millió forintos BM-támogatásból elkészült vágóhíd mellé épül, mintegy 15-20 fajta termék előállítását tervezik. Így például tepertőt, szalámiféléket, disznósajtot, füstölt árukat készítenek majd, illetve a friss tőkehús is helyből kerülhet a közétkeztetési konyhákba.

Az alapanyagot a szintén önkormányzati tulajdonú telepen felnevelt állatok biztosítják, a fehér és a mangalica kocák szaporulata egy évben eléri az 1000 darabot – mondta, hozzátéve, hogy Hajdúböszörményben mintegy ötezren veszik igénybe a közétkeztetést, amit pedig nem használnak fel helyben, azt a piacon értékesítik.

Az üzemben a tervek szerint decemberben kezdhetik meg a húsfeldolgozást.

Forrás: MTI

Debrecen kedvelt turistacélpont

Debrecen egyre kedveltebb turisztikai célpont: tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma megközelítette a 388 ezret, ami az országos átlagot meghaladó, 10 százalékos növekedés az előző évhez képes – közölte a város turizmusért is felelős alpolgármestere kedden sajtótájékoztatón.

Széles Diána hozzátette: Magyarország idei TOP 20-as településeinek listáján Debrecen a 10. helyet foglalja el. A vendégéjszakák számán alapuló listán Debrecen előtt – Budapest és Eger kivételével – fürdővárosok illetve kiemelt fürdőövezetben lévő települések (Siófok, Balatonfüred) szerepelnek.  “Az a célunk, hogy 2020-ra stabilan a TOP 5-ös listába kerüljön Debrecen” – mondta, hozzátéve, hogy ennek érdekében új szervezeti formát hoznak létre, a Főnix Rendezvényszervező Kft. keretein belül új városmarketing és turizmusfejlesztési divíziót alakítanak ki. A turizmusmarketing feladatok mellett a turisztikai információs szolgáltatás irányítását is az új egység végzi majd.

A kiemelt feladatok közé tartozik a városmarketing, valamint az elmúlt időszak városfejlesztésein alapuló új turisztikai márka kialakítása és következetes építése – ismertette. Első lépésként a Református Nagytemplom mögötti Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézóban turisztikai információs pontot és az új Debrecen márkát megjelenítő ajándékboltot nyitnak. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a fiatalok körében közkedveltek legyenek a város turisztikai logójával ellátott, a “debreceni életérzést” közvetítő ruházati termékek.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Mintegy 12 milliárd forintos beruházással fejleszt az Alföldi Tej

Mintegy 12 milliárd forintos beruházással új feldolgozóüzemet fejleszt az Alföldi Tej Kft. Debrecenben, a beruházás nyomán 181 új munkahely jön létre – jelentette be Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója szerdán Budapesten. Hozzátette, a fejlesztéssel várhatóan 10 milliárd forinttal nő a vállalat értékesítési árbevétele, amely most több mint 40 milliárd forintot tesz ki. A termékek 30 százalékát főleg keletre, Kínába értékesítik – mondta.

Alföldi Tej fejlesztés Debrecen
Mélykuti Gábor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója a cég 12 milliárd forintos beruházását bejelentő sajtótájékoztatón a minisztériumban 2017. február 8-án. A tejfeldolgozó kft. új gyártóüzemet épít Debrecenben, a beruházáshoz a kormány 4,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a kormány 4,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a beruházáshoz. Hozzátette, sikerült a kínai kormánnyal megállapodni a magyarországi tejtermékek exportjáról, a kínai szakemberek elvégezték az Alföldi Tej auditját, hamarosan meglesz az eredménye, és megindulhatnak a vállalat termékei Kínába is. Az Alföldi Tej teljesítménye alapvetően határozza meg a magyar tejiparét – jelentette ki a miniszter. A csoport 320 millió liter tejet vásárol fel évente, ezzel a legnagyobb felvásárló, a magyarországi nyerstej termelés negyedét teszi ki a vállalatcsoport tagjainak termelése – ismertette.

Az ügyvezető igazgató szerint azért döntöttek a beruházás mellett, mert a csoport által termelt tej mennyisége meghaladta a székesfehérvári üzem évi 245 millió literes kapacitását, és 20 százalékát alapanyagként kell értékesíteni, sok esetben jelentős veszteséggel. A debreceni beruházással kiváló anyagból magas hozzáadott értékű termékeket szeretnének előállítani, a legmodernebb technológia beépítésével évi 8500 tonna sajtot és 7000 tonna porított terméket gyártanak. Az elmúlt évtizedekben nem volt ilyen nagyságrendű beruházás a tejiparban – tette hozzá. A kapacitás bővítésével lehetőség nyílik a beszállítói kör növelésére is. A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra, hogy az élelmiszeriparban is technológiai verseny zajlik, a magyar élelmiszeriparnak nem mennyiségi, hanem minőségi versenyt kell vívnia. Ehhez meg is van minden adottsága. A mostani beruházással olyan technológiai fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek nyomán a legversenyképesebb, legjobb minőségű termékeket tudják előállítani. Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, az élelmiszeripar Debrecen stratégiai ágazatai közé tartozott régebben, a rendszerváltást követő években azonban válságba került a tejágazat, de komoly összefogással sikerült megmenteni. Nagyon fontos a városnak a “válságtűrő”, magas hozzáadott értékű termékek előállítása – jelentette ki.

Az Alföldi Tej Kft.-t 2003-ban alapította 23 tejtermelő, azóta dinamikusan fejlődött, 102-re emelkedett a taglétszáma. Közülük 30 százalék egyéni vállalkozó és kistermelő, a többi társas vállalkozás, amelyek több mint 5000 munkavállalót foglalkoztatnak. A nyilvános cégadatok szerint az Alföldi Tej Kft. 2015-ben 42,9 milliárd forint értékesítési árbevételt és 216 millió forint adózott eredményt ért el, míg egy évvel korábban 40,1 milliárd forint árbevételt és 405 millió forint eredményt könyvelhetett el.

Forrás: MTI

Tapírbébi született a debreceni állatkertben

Tapírbébi született a debreceni állatkertben, az újszülött és az anyja is jól vannak – közölte a park ügyvezetője csütörtökön az MTI-vel.

Nagy Gergely Sándor tájékoztatása szerint a szülők, Samu és Luna hat éve élnek együtt a Nagyerdő fái alatt és hamar utódokkal lepték meg a nagyközönséget. A kis nőstény szombat éjszaka mintegy 13 hónapnyi vemhességet követően látta meg a napvilágot. A csíkos, pöttyös testű apróság közel 6 és fél kg-os súllyal született. A fűtött búvójában már látható a kis tapír. A jó étvágyú, hétalvó csöppségnek a látogatók segítségével keresnek nevet – mondta az igazgató.

Nagy Gergely Sándor elmondta: a tapírok száma főként élőhelyük zsugorodása miatt nagyon megfogyatkozott. Debrecenben az Európai fajmegmentési program (EEP) keretében 2011 óta láthatóak a dél-amerikai tapírok.

Forrás: MTI