Debrecenben is egészségtelen a levegő minősége

Budapesten, Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán elrendelték hétfőn a szmogriadó tájékoztatási fokozatát a levegő romló minősége miatt.

Budapesten hétfő hajnalban rendelte el Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, mert a szálló por légszennyezettségi szintje a budapesti mérőállomásokon két egymást követő napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán hétfő délelőtt lépett életbe a füstködriadó tájékoztatási fokozata, mivel tovább romlott a levegő minősége és a szálló por koncentrációja átlépte a tájékoztatási küszöbértéket.

Az érintett városok polgármesterei egyebek mellett arra kérik a lakosságot, hogy lehetőleg ne használjanak személygépkocsikat, főleg dízelüzeműeket, utazzanak tömegközlekedési járművekkel, ne égessenek hulladékot, és ha lehetséges, mérsékeljék a szén-, fa- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát. A levegő szennyezettsége a késő délutáni, esti, éjjeli órákban a legmagasabb, ekkor kerüljék a szabadban tartózkodást, valamint a szellőztetést. Délelőtt és a kora délutáni órákban a levegő szennyezettsége alacsonyabb. A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny csoportjaira: gyermekek, időskorúak, krónikus betegek.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. Az OKK környezet-egészségügyi igazgatóságának térképén hétfőn a szálló por magas koncentrációja miatt Budapestet, Százhalombattát, Tökölt, Szegedet, Miskolcot és Sajószentpétert jelölték a veszélyes levegő minőséget jelző piros színnel.

Tájékoztatásuk szerint 12 településen – Mosonmagyaróváron, Győrben, Tatabányán, Székesfehérváron, Esztergomban, Vácon, Egerben, Szolnokon, Debrecenben, Kazincbarcikán, Hernádszurdokon, és Oszláron – az egészségtelen a levegő minősége. Emellett országszerte több települést a kifogásolt levegőminőséget jelző zöld színnel jelölték.

Forrás: MTI

A gonosz elűzésében gyökereznek a szilveszteri népszokások

A Debreceni Egyetem néprajzkutatója szerint a gonosz elűzésében gyökereznek a szilveszteri népszokások, ennek szól a zajos ünneplés.

Lovas Kiss Antal az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában elmondta, hogy e népszokás gyökerei nem ismertek, de az év végi ünneplés e jellege a mai napig megmaradt. Ma petárdával, tűzijátékkal, dudával keltenek zajt, korábban ostort csattogtattak – tette hozzá. A helyi sajátos ünnepi szokások közül a hajdúszoboszlói csergetést említette, amikor a város főterén gyűlnek össze az ott élők zajos ünneplésre. A hagyományt magyarázó mondák egyike szerint a helyi asszonyok így űzték ki a törököt a városból, a másik szerint a török martalócok elkergetése után sűrű köd telepedett a tájra, az asszonyok nagy zajt csapva jelezték a visszatérő férfiaknak, hogy merre van a település.

Lovas Kiss Antal beszélt az újévi szokásokról is, amelyek egész évre biztosítják a jó szerencsét. Ilyen például a bab, a lencse és a mák fogyasztása, ezek az ételek a pénz bőségét szimbolizálják. A szokásokhoz különböző tiltások is kapcsolódnak, például Újévkor különösen kerülendő a veszekedés a családtagokkal, avagy nem esznek csirkét, halat, mert az előbbi “elkaparja a szerencsét”, az utóbbival pedig “elúszik a szerencse”.

Forrás: MTI

 

Kollégiumfejlesztés a Debreceni Egyetemen

Mintegy 15 milliárd forintot fordíthat kollégiumai fejlesztésére a Debreceni Egyetem – mondta Pósán László fideszes országgyűlési képviselő keddi debreceni sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a beruházások a kormány által elfogadott országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégia 193 milliárd forintos keretösszegéből valósulnak majd meg.

A rendelkezésre álló forrásból az átalakítások, bővítések, felújítások mellett egy új kollégium is épül a városban. Az egyetem agrártudományi központjának campusán 350 férőhelyes modern diákszállás kap helyet – mondta. A felújítások zöme, illetve az új kollégium építése várhatóan 2018-ban kezdődhet el – tette hozzá. Közölte, a Debreceni Egyetem jelenleg 16, a szolgáltatás minőségében egymástól jelentősen eltérő kollégiumot tart fenn, és ezekben mintegy 3500 férőhely van, ami az országos kapacitás tíz százaléka.

Pósán László emlékeztetett arra, hogy a vidéki felsőoktatási intézmények kollégiumainak átlagéletkora 48-49 év, ugyanakkor a minőségi diákszállásokat egyre inkább keresik a magyar hallgatók, de legfőképpen a külföldi diákok, akiknek a száma a Debreceni Egyetemen évről évre emelkedik.

Forrás: MTI

 

Négyes ikrek születtek Debrecenben

Debreceni négyes ikrek
Négyes ikrek születtek Debrecenben

Boda Beáta és férje, Boda István a 2016. november 24-én született négyes ikreikkel a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján  december 19-én. A három kislány, Jázmin, Flóra és Boglárka, valamint a kisfiú, István, természetes úton fogant. Érdekesség, hogy a gyerekek édesapja maga is négyes ikrek egyik tagjaként született harminc évvel ezelőtt a debreceni klinikán. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Debrecen télen

Debrecen Télen
Téli Debrecen

Egy fiatal lány kerékpározik  a zúzmarás fák között Debrecenben a Margit téren 2016. december 17-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Karácsonyi villamos Debrecenben

Karácsonyi villamos
Karácsonyi villamos, Debrecen, MTI Fotó

Fényfüzérekkel feldíszített karácsonyi “fényvillamos” közlekedik a debreceni Kossuth téren 2016. december 13-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Ötös bárányikrek Hajdúnánáson

Bárányikrek hajdúnánás
Ötös bárányikrek Hajdúnánáson

Ötös bárányikreket tart Oláh László és felesége, Oláhné Molnár Edina valamint gyermekeik, Márk, Hanna és Szabolcs (b-j) hajdúnánási otthonuk udvarán 2016. december 10-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Debreceni gimnazisták nyerték a PénzSztár versenyt

Az Országos Középiskolai Pénzügyi-Gazdasági Verseny héten lebonyolított döntőjében a 2016. évi PénzSztár címet és a vele járó fődíjakat a Debreceni Fazekas Mihály négyfős csapata szerezte meg, míg a második helyen egy határon túlról, Szatmárnémetiből érkezett gárda végzett – közölte a versenyt szervező PénzSztár Versenyközpont az MTI-vel.

A Budapest Bank főtámogatásával és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt szakmai partnerségével megrendezett hatfordulós PénzSztár versenyre az idén is közel 1000 csapat nevezett be hazai és határon túli magyar középiskolákból. Közülük a legjobb négy kvartett vett részt a 2016. december 8-i országos döntőben.  A Budapesti Gazdasági Egyetemen lezajlott döntő győztese a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium Mon(k)ey Managers nevű csapata lett, mely tagjai ezzel elnyerték a verseny fődíjait, a Budapest Banktól fejenként 100-100 ezer forintot, valamint a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége által felajánlott egy-egy okostelefont.

A második helyen egy határon túli team, a Szatmárnémetiben lévő Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból érkezett Stockholders végzett. A harmadik a budapesti META Don Bosco Szakgimnázium csapata (Nationale Jugendliche Gesellschaftlichenarbeitsgruppe együttese) lett, míg a negyedik helyet a Szombathelyi SZC Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakgimnázium diákjai által alkotott Hiteljárókeret foglalta el. A döntő valamennyi résztvevője értékes nyereményekben és szakmai díjakban részesült a verseny támogatóinak felajánlásából.

A döntő ötfős zsűrijének elnöki tisztét ellátó Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke kijelentette: “A pénzügyi kultúra fejlesztése mindnyájunk közös érdeke, hiszen a pénzügyi folyamatok jobb értése egyaránt érdeke az egyénnek, az üzleti szereplőknek, az országnak, mert növeli a biztonságot, jobb egyéni, gazdasági és társadalmi döntésekhez vezet, mondhatjuk, hogy versenyképességi tényező.”

Zolnai György, a verseny főtámogatójának, a  Budapest Banknak az elnök-vezérigazgatója közölte: “elsősorban azért álltunk a PénzSztár kezdeményezés mögé, mert mindig is szívügyünk volt a pénzügyi kultúra fejlesztése, különösen fiatalkorban – és ez a vetélkedő kiváló eszköz erre, csak remélni tudom, hogy ezek a tehetséges fiatalok tanulmányaik végeztével pénzügyi pályára lépnek majd, és a szakma jó hírét viszik tovább”.

Forrás: MTI

 

Hétvégén rendezik a debreceni betlehemes találkozót

Hétvégén rendezik meg a hagyományos debreceni betlehemes találkozót, amelyen ezúttal 25 csoport mintegy 300 szereplője mutatja be produkcióját – hangzott el a szervezők keddi sajtótájékoztatóján.

Gyöngy Péter, a találkozó főszervezője kifejtette: az idei fellépő közösségek a hazai településeken – Debrecen, Létavértes, Nyírlugos, Nyíradony, Szentpétertúr, Mikepércs, Pócspetri, Földes, Erdőhorváti, Várdomb – kívül a Vajdaságból, a Felvidékről, Partiumból, Székelyföldről – érkeznek. Az ünnepélyes megnyitó pénteken lesz a Kossuth téren, majd szombaton a DMK Pódiumtermében mutatják be a csoportok produkcióikat. A csoportok fellépnek még a városban templomokban, közösségi házakban is. Vasárnap szakmai tanácskozással zárul a találkozó. Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP), a város kulturális alpolgármestere kiemelte: a találkozó a néphagyományok olyan továbbörökítése, amelyen a részvétel egy életre szól.

Jantyik Zsolt, a DMK igazgatója szerint a debreceni betlehemes találkozó nemcsak egy rendezvény, hiszen tavaly az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága a szellemi kulturális örökség jó gyakorlatok nemzeti nyilvántartásába vette.

Forrás: MTI

 

Hálózatosodás az egészég területén – Pannon Egészségipari Klaszter

Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.

A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.

A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.

A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Biharinfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)