Dalidó után maskarádé és tavaszi fesztivál Debrecenben

A januári farsangi mulatozás, a dalidó után februárban a télbúcsúztató maskarádéval és a hagyományos tavaszi fesztivállal folytatódik az év eleji kulturális programsorozat Debrecenben – jelentették be a szervezők hétfőn a Kölcsey-központban.

Komolay Szabolcs, a város kulturális alpolgármestere szerint ezek a programok jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vidámságra vágyók kimozduljanak otthonukból a hosszúra nyúlt hidegben. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a Vojtina bábszínház maskarádé jelmezes felvonulásával és a telet jelképező szalmabábu elégetésével tényleg sikerül elűzni a hideg napokat, és ajtót nyitni a tavaszi vigadozásnak.

Asbóth Anikó, a debreceni Vojtina bábszínház igazgatója hozzátette: “az immár 16. maskarádéval, avagy Konc király és Cibere vajda ütközetével a 2017-es esztendő február havának 21-22-23-25. napján kiseprűzzük a telet Debrecen városából”. Bulcsu László, a hajdú-bihari közgyűlés alelnöke bejelentette: most először rendezik meg a maskarádén a megyei vásárszövetség kézműves termékeinek vásárát. A megyei önkormányzat, valamint kilenc hajdú-bihari és 6 érmelléki település annak érdekében alakította meg a vásárszövetséget, hogy a környékbeli rendezvényeken bemutatkozva megismerhessék a térség kézműves hagyományait és termékeit. A kézműves vásár mellett első alkalommal lesz kolbásztöltő verseny a város főterén. A mintegy 25 csapat a debreceni Kolbászok Ásza 2017 címért küzd majd, s együtt összesen egy kilométer kolbászt töltenek meg a résztvevők – mondta az ötletgazda Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes vezetője.

Bódor Edit, a Kölcsey Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője közölte: a 27. Debreceni Tavasz Fesztivált hagyományosan a helyi tavaszi tárlattal nyitják meg március 12-én a Kölcsey központ Bényi Árpád-termében. A fesztivál programjai közül mások mellett a cseh filmnapokat, a 10 éves Debreceni Big Band jubileumi koncertjét, Lázár Kati Jászai Mari-estjét, Szirtes Edina Mókus koncertjét, Malek Andrea családi délelőttjét, Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója című monodrámáját, a Budapest Bár koncertjét, illetve a Talamba és vendégei fellépést emelte ki.

Forrás: MTI

Mesterkurzus – bemutató Debrecenben

Mesterkurzus bemutató
Mesterkurzus bemutató

Jámbor József (b) Zsdanov, Rózsa László (b2) Sosztakovics, Csikos Sándor (b3) Prokofjev és Szalma Tamás (j) Sztálin szerepében a Mesterkurzus című előadás próbáján a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában 2017. február 16-án. A David Pownall rádiójátékból készült darabot Pinczés István rendezésében február 17-én mutatják be. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A Dandin György című vígjáték bemutatója Debrecenben

Dandin György bemutatója Debrecen
Dandin György – vígjáték

Szarvas József (b) George Dandin, Majzik Edit (k) Madame de Sotenville és Garay Nagy Tamás (j) Monsieur de Sotenville szerepében Moliere Dandin György, avagy a megcsúfolt férj című vígjáték próbáján a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban 2017. január 25-én. A színdarabot Árkosi Árpád rendezésében január 27-én mutatják be. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Megnyílt a debreceni Modem freskófestők kiállítása

Modern freskófestők Debrecen kiállítás
Freskófestők kiállítása

Látogatók a Lehet kortárs a freskó? című kiállításon a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban 2017. január 21-én. A központ tavaly novemberben meghirdetett kortárs freskófestő pályázatára tíz alkotást választott ki a zsűri az összesen ötven pályamunkából. A kétszázötven négyzetméternyi falfelületen lévő képzőművészeti alkotások február 19-ig tekinthetők meg. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Debrecen szőlőbirtokot vásárolt az érmelléki borvidéken

Mintegy egy hektáros szőlőbirtokot vásárol Debrecen az érmelléki borvidéken, s ezzel jelképesen is hozzájárul az egykor a város szőlőskertjének tekintett térség fejlesztéséhez – jelentette be a cívisváros polgármestere a Debrecen idei borait bemutató sajtótájékoztatón pénteken.

Papp László (Fidesz-KDNP) emlékezetett arra, hogy valamikor nem is számított komoly debreceni gazdának az, akinek nem volt szőlőskertje Érmelléken. Történelmi tény, hogy Érmellék, amely évszázadokon át a város szőlőskertje volt, az egyik legjelentősebb fehérboros vidéknek számított. Trianon előtt a várostól mintegy 40 kilométerre lévő érmelléki terület a fehér borok tekintetében Tokaj és Balaton-felvidék után a harmadik legjelentősebb bortermelő terület volt – mutatott rá a polgármester. A város turisztikai kínálatának szélesítését, Debrecen város kulturális hagyományainak fenntartását, a gasztronómiai, a borturizmus népszerűsítését stratégiai célnak nevezte a polgármester, utóbbi megvalósításában Bihardiószeggel működnek együtt – jelezte. Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere hozzátette: az a céljuk, hogy borvidékük újra ismert és elismert legyen, s ebben komoly szerepet szánnak a térség egykori jelképes bora, a bakator újratelepítésének és termesztésének.

A sajtótájékoztató keretében mutatták be Debrecen város 2017-es borait, amelyeket mintegy száz hazai bormintából választottak ki. A zsűri döntése értelmében a város fehér bora 2017-ben Szászi Endre 2015-őr olaszrizlingje (Badacsonyi borvidék, Szigliget); a város vörös bora a Centurio Szőlőbirtok 2015-ös évjáratú Összetett bora (Mátrai borvidék, Gyöngyöstarján, borász: Ludányi Balázs). Debrecen város prémium fehér bora 2017-ben a Tokaj-Hétszőlő Zrt., 2012-es Furmint Selection bora (Tokaj-Hegyaljai borvidék, borász: Makkai Gergely); Debrecen prémium vörös bora az idén a Bodri Pincészet Kft., Gurovice 2013-as Kékfrankos bora (Szekszárdi borvidék, borász: Bodri István). A győztes borok jogosultak az éremcímke használatára. Különlegességként említette Papp László polgármester, hogy a város prémium vörös bora, a Gurovice 2013 Kékfrankos a pincészeten kívül kizárólag Debrecenben kapható.

Forrás: MTI

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Magyar Kultúra Napja Debrecenben

A magyar kultúra napja alkalmából gazdag programkínálattal készülnek a Debreceni Művelődési Központ közösségi házaiban – közölte az MTI-vel az intézményi kommunikátor.

Takács Hajnalka a részletekről elmondta: már szerdán az Ondódi Közösségi Házban V. Hegedűs Zsuzsa költő és a Rozmaring Népdalkör műsorára kerül sor. Másnap a Kismacsi Közösségi Házban Mesematiné címmel játékos könyvtári foglalkozást tartanak óvodásoknak. Ugyanott 20-án Rácz Imre festőművész kiállítása nyílik Színes fények címmel. Szintén 20-án a Tímárházban az 50 éves derecskei rátétes szűrvirágozás legszebb darabjaiból, Sárközi Béláné népi iparművész munkáiból nyílik kiállítás. Pénteken Lélekjelentét/Érintett dolgok címmel a DMK felújított Belvárosi Galériájában nyílik Oláh Tibornak, az MTI nyugalmazott fotóművészének életműkiállítása.

Január 23-án a Csapókerti Közösségi Házban rendezik meg a magyar kultúra napi gálaműsort a Csapókerti Pávakör, a Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes, valamint a Hajdúsági Népzenei Együttes közreműködésével. Ezt követően ugyanitt nyílik fotókiállítása Konyhás Istvánnak Portrék Erdélyből címmel.

Január 24-én a Homokkerti Közösségi Házban nyitják meg a debreceni fafaragók baráti körének kiállítását. Ugyanezen a napon a Homokkerti Közösségi Házban a sokszínű magyar néptánc kincs interaktív bemutatása lesz a Debreceni Népi Együttes történetén keresztül.

A bő egyhetes rendezvénysorozatot a a Debreceni Nyugdíjas Klub ünnepi műsora zárja január 30-án a DMK Belvárosi Közösségi Házában.

Forás: MTI

Kiállítás a debreceni Modem freskófestő pályázatának pályaműveiből

Modern freskófestés Debrecen
Modern freskófestések

Végh Júlia (j2) és Burai István (b) képzőművészek dolgoznak freskóikon a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban 2017. január 13-án. A központ tavaly novemberben meghirdetett kortárs freskófestő pályázatára összesen ötven pályamunka érkezett az ország minden részéről és határon túlról is. A zsűri által kiválasztott tíz alkotást a január 21-én nyíló tárlaton lehet megtekinteni. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A kisfiú meg az oroszlánok című zenés mesejáték bemutatója

A kisfiú meg az oroszlánok bemutatója
A kisfiú meg az oroszlánok

Mercs Máté (b) Peti és Mészáros Tibor (j) Bruckner Szigfrid szerepében Lázár Ervin A kisfiú meg az oroszlánok című zenés mesejátékának próbáján a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Víg Kamaraszínházában 2017. január 12-én. A színdarabot január 16-án mutatják be Oláh-Horváth Sári rendezésében. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A gonosz elűzésében gyökereznek a szilveszteri népszokások

A Debreceni Egyetem néprajzkutatója szerint a gonosz elűzésében gyökereznek a szilveszteri népszokások, ennek szól a zajos ünneplés.

Lovas Kiss Antal az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában elmondta, hogy e népszokás gyökerei nem ismertek, de az év végi ünneplés e jellege a mai napig megmaradt. Ma petárdával, tűzijátékkal, dudával keltenek zajt, korábban ostort csattogtattak – tette hozzá. A helyi sajátos ünnepi szokások közül a hajdúszoboszlói csergetést említette, amikor a város főterén gyűlnek össze az ott élők zajos ünneplésre. A hagyományt magyarázó mondák egyike szerint a helyi asszonyok így űzték ki a törököt a városból, a másik szerint a török martalócok elkergetése után sűrű köd telepedett a tájra, az asszonyok nagy zajt csapva jelezték a visszatérő férfiaknak, hogy merre van a település.

Lovas Kiss Antal beszélt az újévi szokásokról is, amelyek egész évre biztosítják a jó szerencsét. Ilyen például a bab, a lencse és a mák fogyasztása, ezek az ételek a pénz bőségét szimbolizálják. A szokásokhoz különböző tiltások is kapcsolódnak, például Újévkor különösen kerülendő a veszekedés a családtagokkal, avagy nem esznek csirkét, halat, mert az előbbi “elkaparja a szerencsét”, az utóbbival pedig “elúszik a szerencse”.

Forrás: MTI