A kosárfonás hagyományai

A VKB Nonprofit Kft. szerint a fonott holmik iránti igény nem tudott és nem tud elfoszlani, mert háztartási tárolóeszközként praktikumuk meghaladhatatlan: a természetes anyagú fonadék-falak optimális szellőzési és érintkezési paramétereket nyújtanak. Nemcsak a piaci karos kosarak, hanem még a ládaforma nagy kosarak is barátságosan fektetik a tojást, a vágott növényeket, dohmentesen tartják az ágyneműt, ruhát, amint a nagy fonott szakajtók a lisztet.

A kosárkészítés története igen régen vette kezdetét, hat-hétezer évvel ezelőtt, amikor még a fazekaskorong feltalálása is a jövő zenéje volt. Ennyire régi kosárfonókról elvileg nem is tudhatnánk, hiszen a faháncs, a nád, a fűzvessző romlandóbb anyag annál, hogy őskori kosarak az újkor, vagy akár a középkor emberének kezébe juthattak volna. Onnan tudunk mégis róluk, hogy fennmaradtak kezdetlegesen ősi agyagedények, amelyek rovátkás falai elárulják, hogy fonott tárgyak agyagtapasztásával formázták meg, és utána égették ki őket. A környező növényi anyagok iránti ősi érdeklődés mellett a fészkelő madarak figyelése is szerepet játszhatott a – még tökéletesedés előtti – kosárfonó technika felfedezésében. Fa- vagy perjeanyagú fonott használati tárgyakat azóta minden kontinensen, és szinte minden nép körében készítettek és készítenek, de nem mindenhol történt és történik ez ugyanolyan nagy változatosságban, ugyanakkora fejlesztőkedvvel és volumenben. A Lajtorja program mesterségekről szóló cikksorozatában a kézműipar olyan ágához érkeztünk, amelynek arculata hazánkban máig fokozottan összetett, az itteni fonottáru-gazdagság évszázadok óta exportőr országra vall. A mértéktartás, a funkcionális –  különös cifrázó hajlam nélkül alakított –  fonásmintázatok művészi hatású dekorativitása legendás jóízlést is képvisel a fonottáruk világpiacán.

Magyarázatként bizonyos helyzeti előnyökről is beszélni kell. Európában a salix viminalis (az eredeti „kosárfonó fűz”) elterjedésének ősközpontja a Tisza vidékén illetve a Körösöknél húzódik: ez a fűzféle növénygenetikailag éppen itt mutatja a legjobb tulajdonságait.  Amikor pedig a középkori és kora-újkori magyar kézműipari hagyományozódásnak ez az ága, innovatív vonásaival együtt – már egyértelmű kontinentális sikerességet mutatott, már nagyszabású célzatos befektetésekre is sor került.  A Körösöknél, de a Berettyónál is a 19. századi kiegyezés tájától több hullámban ártéri fűz-telepítéseket hajtottak végre, méghozzá jelentős választékot létesítve, hátha vesszőkerítésekhez, speciális kasokhoz más fűzfajták előnyei domborodnának ki. Így lett honos Magyarországon többek közt a nemesített salix rigida („amerikai fűz”) is.  Gyula városának kosárfonó céhe már sok alföldi mestert összefogott a századvég előtt – mezőberényieket,  békéscsabaiakat stb. is – , a századvégen pedig Békés településen Állami Királyi Kosárfonó Iskola állt fel, amely 1928-ban került Pestre. A vesszőfonás egyes, eddigre kialakult, elkülönböződő iskolairányai máig megőrződtek, mint például az erdélyi Siménfalván a húzogatásos technikájú kosárkészítés, de az ottani vesszőfonók már megszűkült kapacitással, kizárólag megrendelésre dolgoznak.

A VKB Nonprofit Kft. a cikksorozatát legközelebb az egyik hazai kosárfonás-technikai változat ismertetésével folytatja.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Eu also infoblokk logo Szechenyi 2020

A zsindelyezés mestersége 2.

A Lajtorja Program életrehívója, a VKB Nonprofit Kft. folytatja a zsindelymetszés technikájának ismertetéséről szóló cikkét.

Az erdei házak építéséhez átvitt, vagy alább szállított, az otthoni udvarra fuvarozott többméteres rönköt félméteres, tönkként felállítható részekre kell tagolni – régebben ezt kétkezes harcsafűrésszel csinálták, újabban gépfűrészt használnak. Egy-egy ilyen tönk, másnéven „csutak” vagy „kölöp” aztán 16 vagy ennél több „levelet” (zsindelyt) is kiadhat. Az egyes zsindelyek végül csak 45 cm hosszúak lesznek.

A tönköt keresztmetszete félvonalában fejszével és fakalapáccsal félbehasítják, a féltönköket két pár negyedtönkre, azokat nyolcadokra hasítják, majd –  már széken ülve, kisbaltával, a szálakra figyelve, a nyolcadtönköket is kettőbe. Kérgüket ekkor lehántják. A tizenhatodokat csiptetős padnál „kézi vonóval” (megfent gyalukéssel) megkezelik. Géppel nem jó ezt a munkát végezni, mert az egyes munkadarabok egyedi szálhajlásaira külön figyelemmel kell lenni, el ne metsződjenek. A „vonót” a fadarab hasadási hajlamával ellenkező irányba kell mozgatni, az esetleges ferdeségeket kiigazítva, az elvékonyodó oldalt (él) tovább vékonyítva, a vastagabb oldalt (fok) egyenes peremű, kb. 2 cm-es szélnek csinálva meg (a zsindelyek nyújtott háromszög keresztmetszetűek). Hátravan még a „fáncolás”: hornyot, bemélyülő vonalat, vágni a zsindely fokának hosszmentébe, a másik zsindely éle számára (összeillesztési árok). Régebben hornyolópadon, fanyél fölött kétfelé kiterjedő vasszerszámmal fáncoltak, ma körfűrész-pados megoldást alkalmaznak, a zsindelyt nem túl gyorsan végigtaszajtják a rögzített késen. A tetőgerendákra szegelendő, összeillesztgetendő zsindelyek egy részét még továbbformázzák dísznek: ezek a tetőtarajokra, tetőormokra kerülnek majd. A legtöbbje viszont készleti formába, kétszáz-darabos keresztrakásos oszlopokba rendeződik.

Érdemes gondolkodni VKB Nonprofit Kft. szerint a környezettudatos épülettervezőknek is ebben a tetőfedési formában, hiszen a természetes alapanyagok használata korunkban sokkal inkább előtérbe került. Nem beszélve arról, hogy a folyamatos karbantartás folyamatos megbízásokat is generál, amely nem utolsó szempont az építőipari szakemberek számára.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Eu also infoblokk logo Szechenyi 2020

A zsindelyezés mestersége

„Zörgetik a vasfedőt – Zsindelyezik a tetőt”: így zárul a gyerekkorunkban megismert rímpár-sorozat, Móra Ferenc Zengő ABC-je. Magyarországon a késő-középkor óta zsindelyeznek – vagyis fednek tetőt speciálisan készített falapokkal. Maga a kifejezés is akkor keletkezett, a latin „scandula” szó német közvetítődése nyomán; a közvetítő szó a „schindel” volt. Igaz, az Alföldön a szalmatetős építkezés évszázadok múltával sem szorult ki egészen, a zsindelytető 19. századi alföldi térhódítása viszonylagos maradt, majd lassan felváltotta a cseréptetőé. Maga a zsindelykészítés mindig a Kárpát-hegyvidéki régiók foglalatossága maradt, a történeti Hungária belsejébe tutajosok juttatták el a készleteket. Székelyföldön az ilyen készletek újrahalmozása, ha jóval kisebb mértékben történik is, máig nem szűnt meg. Az ottani hagyományos lakóházak, a székelykapuk, műemléki kő- és fatemplomok, egyéb építmények újrazsindelyezése folyamatos, ugyanakkor a mai Magyarország régióiba is juttatnak belőle a sokhelyt felállított székelykapukhoz és más, újonnan tervezett épületek olykori stílusigényeihez. A Lajtorja program régi mesterségekkel foglalkozó cikksorozatában most a székelyföldi zsindelymetszés technikáját mutatjuk be.

A zsindelyfedés meredekebb lejtésű tetőkre való: a lapos vagy majdnem lapos, nagyon enyhe lejtésű tetőknél a zsindely akár egyetlen őszön átázhat, míg egyébként negyedszázad esőitől sem ázik át, csak megvetemül addigra; húsz-huszonöt évenként szokták megújítani, kicserélni a zsindelyfedéseket. Azért nem ázik át, mert a kiválasztott faanyag erős gyantatartalmú, azonkívül viszonylag hamar fekete patinázódást nyer. Ezért nem is feltétlen mindig biztosítják a vízpergetését kencével (lenolajjal).  Ha a házban füstös kemencét használnak, az csak jót tesz a tetőnek, tovább-konzerválja. A faanyagért magasra kell menni, havas-közelbe, mert az alacsony hegyvidéken, ahol harangszót hallanak a fák, nem találni megfelelő gyantásságú és szívósságú fenyőket. (Nagyritkán bükk, tölgy is alkalmas lehet.) A magasan termő fehér gombolyagfenyőt előbb „megpróbálják” fejszével: megnézik, hogyan pattan szét a kérge-forgácsa, mert abból megállapítható, nincs-e belül a fában csavarodó szerkezet. A benső faszerkezetnek egyenes szálúnak kell lennie. A fatőtől fölfelé négy méterig gyantaerős a magas fa; az ágas szakaszhoz közelebbi, vagy már ágas törzset csakis másra lehet jó használni. Fiatal fából készült zsindely majd hamarabb feketedik.

A VKB Nonprofit Kft. cikke folytatódik a technikai fogások ismertetésével.

Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

Lajtorja Program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Eu also infoblokk logo Szechenyi 2020

Rákellenes világnap: február 4.

Mindenkinek van tennivalója a daganatos betegségek megelőzése érdekében…

Rákellenes világnap
Rákellenes világnap, február 4.

Be kell vinni a közbeszédbe a daganatos megbetegedések problémáját és felhívni a figyelmet arra, hogy mindenkinek van tennivalója a megelőzés terén – mondta az egészségügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Ónodi-Szűcs Zoltán a rákellenes világnap alkalmából a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) által rendezett szűrőnapon kiemelte, a betegség nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi probléma is.

Fontos, hogy az emberek rendszeresen vegyenek részt szűrővizsgálatokon, mert minél előbb felismerik a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon mindenfajta szűrés elérhető, sajnos azonban kevesen vesznek részt ezeken.     Közölte, a nők átszűrtsége emlő- és méhnyakrákra csak 30 százalék körüli, a következő hetekben azonban tíz új – emlőrákszűrésre is alkalmas – szűrőbusz áll majd munkába, amelyek segítségével a kis falvak lakó is lehetőséget kapnak a vizsgálatra. Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Ficsak alapítója elmondta, újbudai pedagógusoknak szervezték a szűrőnapot, mert úgy vélik, a tanároknak is példát kell mutatniuk a gyerekeknek a megelőzés terén.

Szeretnék felhívni a figyelmet a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára, hiszen a daganatos betegségek gyógyíthatók, ha időben felismerik őket – fűzte hozzá.  Felidézte, tavaly együttműködési megállapodást írt alá több civil szervezet a rákellenes küzdelem érdekében, hiszen a kormány mellett a civil szférának is nagy szerepe lehet a megelőzésben. A szándéknyilatkozathoz idén még többen csatlakoznak, és vállalják, hogy kommunikációs csatornáikon keresztül terjesztik a szűrővizsgálatok és a prevenció fontosságát – tette hozzá.

A rákellenes küzdelem világnapja február 4., ugyanis a párizsi első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én írták alá a kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot. A világnap többek között arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a rák elleni küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem a társadalom közös ügye is.

Forrás: MTI

Az idei év végére minden háztartásban elérhető lesz a szupergyors internet

Az idei év végére minden magyar háztartásban elérhető lesz a szupergyors, legalább 30 megabit másodpercenkénti (Mbps) adatátviteli sebességű internetszolgáltatás – mondta az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár Tégláson, ahol a Szupergyors internet program keretében átadták a településen kiépített csatlakozási végpontokat.

Kara Ákos emlékeztetett: a kormány 2014-ben azzal a céllal indította el a programot, hogy az Európai Unió országai közül elsőként Magyarországon épüljön ki a szupergyors internet használatához szükséges hálózat. A fejlesztést, amely több mint 830 ezer háztartást érint, két évvel az unió által kitűzött 2020-as határidő előtt befejezi a kormány – hangsúlyozta.  A beruházás összértéke eléri a 120-150 milliárd forintot – tette hozzá az államtitkár.

A program első szakaszában a szolgáltatók önerőből végeztek hálózatfejlesztést, amellyel 290 ezer háztartást értek el, a mostani, második ütemben pedig csaknem 50 milliárd forint uniós és kormányzati forrásból mintegy 2000 településen több mint 390 ezer háztartás számára válik elérhetővé a csatlakozás – ismertette. A projekt harmadik szakaszában, a közép-magyarországi régióban 2,7 milliárd forint kormányzati támogatásból 100 település 55 ezer otthona számára  építik ki a csatlakozási végpontokat.

Kara Ákos hangsúlyozta azt is: szeretnék elérni, hogy a 30 Mbps adatátviteli sebesség legyen az alap, ezért a következő időszak fontos feladatának nevezte a sávszélesség további növelését. Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: a szupergyors internethálózat kiépítése fontos szerepet játszik a vidéki települések versenyképességének erősítésében, és hozzájárulhat a falvakban élő lakosság elvándorlásának megállításához is.  A Hajdúhadházi járásban 600 millió forintos beruházásból három településen, Tégláson, Hajdúhadházon és Bocskaikertben csaknem 5200 háztartásban válik elérhetővé a szupergyors internet – közölte az államtitkár.

Forrás: MTI

Bittner Géza kiállítás a Modem-ben

Kiállítás a Modemben
Bittner Géza Kiállítás

Egy érdeklődő a Billentyűk – Blattner Géza kísérleti bábszínháza az avantgárd Párizsban című tárlaton a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban (Modem) 2018. január 30-án. A huszadik századi európai avantgárd bábszínház megteremtőjének munkásságát bemutató kiállítás február 25-ig tekinthető meg. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A szociális gazdaságról 4.

A Lajtorja Program első, a gazdasági szférákról szóló cikksorozatában legutóbb eljutottunk annak a – nálunk még nem jelentkező – fejleménynek a méltatásáig, hogy a szociális gazdaság a maga rétegzett dinamikájából saját impulzusokat, önálló szellemi energiát tud átadni egy korábban is létezett feladatvégzésnek: munkanélküliek állásba juttatásának.

A piacról kiszorulóknak a domináns üzemű gazdaságba történő visszavezetése, vagyis a tranzitáló, (re)integrációs funkció már nem egyeduralkodó rendeltetés a szociális gazdaságban, de részfunkcióként érdekes módon jobb a hatékonysága, mint a korábbi szakaszban. Az egyéb szerepek teljesítési élénksége inspirálja ezt a rész-szerepet is. A szerep-együttes archaikus példákat idéző, szubsztantív jelleget, vagyis a társadalomba informálisan beágyazódó karaktert adnak a szociális gazdaságnak, amely közvetlen értelmű humán feladatokra szakszerűsödik. A domináns formális gazdaság –  eleddig az önálló életet élő profitmaximalizáló törekvés foglya – korábban könnyebben utasította el az együttműködést, mint ma, amikor már több országban jól látszik, hogy vádja a „harmadik szektorral” szemben nem áll meg. A domináns gazdaságtól történő káros értékelvonás vádjáról van szó, amelyet napjainkban már nem szokás hangoztatni, hiszen a viszonylag fejlettebb szociális gazdaságok mindegyike nemcsak biztos-tartós rentabilitásig jutott, hanem endogén módon hozzájárul a helyi fejlesztésekhez. Azonosítható értéktöbblet-forrást jelent. Azzal, hogy fejlesztési vektorként és rugalmas moderátorként működve befoltozza régiók, települések életvitelében a domináns gazdaság és az állam által hagyott szakadásokat, lyukakat, miközben álláskereső fiatalok közhasznú aktivitással szereznek munkagyakorlatot, a domináns gazdaság számára is javítja annak közegét, köz-körülményeit. A magánháztartási szolgáltatásokra, környezetgondozásra, a hulladék újrahasznosítására, hagyományőrzésre, középület-restaurálásra, idősellátásra specializálódott, nem bevétel-maximalizáló célfelépítésű  szövetkezetek (cooperatives)  és szociális vállalkozások (social enterprises) gondmentesen nélkülözni tudják a klasszikus bankhiteleket, hiszen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak (mutuals), egyesületek (associations), alapítványok (fundations) – részben egyháziak – rendszerében otthonosan mozogva gazdálkodnak.  És terjesztik szerveződési struktúráikon át a társadalmi kohéziót erősítő méltányos, információs tekintetben szimmetrikus szerződések gyakorlatát.

A szociális gazdaság egyre kevésbé tekinthető puszta eszköz-csomagnak, amely korrigálni igyekszik a domináns gazdaság externális társadalmi hatásait. Demonstrálni kezdte ugyanis, hogy a gazdasági szereplőket más is motiválja, illetve motiválná, mint amit a for-profit cégek –   vállalatelméletileg is –  kizárólagos ösztönzőknek tekintenek. Ezzel maga kezdte ösztönözni a domináns gazdaságot összetettebb érdekfogalom kialakítására, és meg is indult a vállalatelmélet ilyen irányú 21. századi módosulása.

 Addig is…

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
Eu also infoblokk logo Szechenyi 2020

Debrecenben ismét vetítik csütörtöktől a Testről és lélekről című filmet

Országszerte 39 moziban ismét vetítik csütörtöktől a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című filmet – közölték az alkotók az MTI-vel hétfőn.

A közlemény szerint Enyedi Ildikó filmjét már több mint 105 ezren látták. Az érdeklődésre tekintettel február 1-jétől, csaknem egy évvel a premier után számos budapesti és vidéki mozi tűzi ismét műsorra az alkotást. Látható lesz a Testről és lélekről a főváros mellett többek között Cegléden, Debrecenben, Dunaföldváron, Gödöllőn, Győrben, Miskolcon, Kaposváron, Nyergesújfalun, Szolnokon, Sopronban, Veszprémben, Szombathelyen és Zalaegerszegen is. Az elkövetkező hetekben várhatóan további 11 moziban is látható lesz a film, egyéb települések mellett Tapolcán, Kisújszálláson és Nagykanizsán is.

A Testről és lélekről tavaly a 67. Berlinalén mutatkozott be a közönség előtt, ahonnan az Arany Medvével, a fesztivál legfontosabb díjával távozott, és azóta is járja a világ filmfesztiváljait. A film operatőre, Herbai Máté tavaly ősszel a Camerimage nemzetközi filmoperatőr-fesztivál fődíját vehette át, a Testről és lélekről női főszereplője, Borbély Alexandra pedig elnyerte az Európai Filmdíjat. A filmet eddig 92 országba vették meg a filmforgalmazók.

A Testről és lélekről az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika (Konyec, Kaméleon, Pánik, Csak a szél, Csicska), Muhi András (Rengeteg, Dealer, Womb – Méh, Csak a szél), valamint Mesterházy Ernő (Konyec, Liliom ösvény) volt. A film Magyarországon a Mozinet forgalmazásában látható – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Kultúrházak éjjel-nappal

Országszerte több száz helyszínen kínál programokat Helyben van a sokszínűség mottóval február 2. és 4. között a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat.

A csatlakozó magyarországi és határon túli művelődési intézmények száma várhatóan eléri majd a tavalyi rekordot, de a fő cél nem is ez, hanem a programkínálat minősége – mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki adásában a programsorozat főszervezője. Gábor Klára hozzátette: ebben az évben a Helyben van a sokszínűség szlogennel a szervezők arra akarják ösztönözni a résztvevő intézményeket, hogy minél szélesebb programkínálattal készüljenek a hétvégére, ezzel ráirányítva a figyelmet a helyben lévő kulturális értékekre és a művelődési intézmények helyi társadalomban betöltött közösségépítő munkájára.

Lesz például “művházi ottalvós buli” Balatonkenesén, Székesfehérváron és Vokányban, és a családok évéhez kapcsolódva a sorozat szombati napján három kiválasztott művelődési házban úgynevezett fordított napot tartanak majd, melynek során a szülők is kipróbálhatják azokat a tevékenységeket, amelyekben a gyermekeik vesznek részt év közben – említett néhány programot a kínálatból.
Idén először három kiemelt helyszíne is lesz a rendezvénynek: február 2-án Budakeszin indul útjára a Kultúrházak éjjel-nappal, szombaton a nagyvárosok közül Székesfehérvár lesz a figyelem középpontjában, a kistelepülések közül pedig Hidasnémeti élvez kiemelt figyelmet február 4-én.

www.kulturhazak.hu honlapon ebben az évben is meghirdették a közművelődési intézményeknek szóló pályázatokat. Az #okosművház2018 innovációs kiírás a közművelődés hagyományteremtő és hagyományőrző szerepét erősítő módszereinek, formáinak, folyamatainak és jó gyakorlatainak bemutatására ad lehetőséget. A #mindentegylapra! közművelődési plakátpályázatra a szervezetek programjait, munkáját népszerűsítő plakátokat várják a szervezők, a #vanképedhozzánk? fotópályázatra pedig az intézmények mellett a közönség is pályázhat a programsorozat eseményein készült fotóival.

Kultúrházak éjjel-nappal Facebook-oldalán meghirdetett szelfiversenyre a látogatók a kedvenc művelődési házuk előtt készült fotóikkal nevezhetnek. A legtöbb tetszést kiváltó kép készítője 30 ezer forint értékű kulturális utalványt nyer, míg a legtöbb képen szereplő művelődési ház 100 ezer forintos, műszaki cikkek vásárlására jogosító utalványt kap.

Forrá: MTI

Zseblámpás tárlatvezetés a Modemben

Tárlatvezetés zseblámpával Modem
Tárlatvezetés a Modemben

2018. január 25. Zseblámpás tárlatvezetésen vesznek részt érdeklődők Olga Tobreluc orosz képzőművész Mitológia újratöltve című kiállításán a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban 2018. január 25-én este. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt