– az InfoCsoport tagja
Jámbor József (b) Zsdanov, Rózsa László (b2) Sosztakovics, Csikos Sándor (b3) Prokofjev és Szalma Tamás (j) Sztálin szerepében a Mesterkurzus című előadás próbáján a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában 2017. február 16-án. A David Pownall rádiójátékból készült darabot Pinczés István rendezésében február 17-én mutatják be. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A közétkeztetés kiszolgálására saját húsfeldolgozó üzemet épít a hajdúböszörményi önkormányzat – jelentette be a város alpolgármestere egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Fórizs László elmondta: a húsfeldolgozó megépítésére a Belügyminisztériumtól (BM) a Start mintaprogram keretében 188 millió forintot nyertek. Ebből az összegből a beruházáson kívül 14 ember egyéves foglalkoztatását is vállalták. Az üzemben, amely a közelmúltban 135 millió forintos BM-támogatásból elkészült vágóhíd mellé épül, mintegy 15-20 fajta termék előállítását tervezik. Így például tepertőt, szalámiféléket, disznósajtot, füstölt árukat készítenek majd, illetve a friss tőkehús is helyből kerülhet a közétkeztetési konyhákba.
Az alapanyagot a szintén önkormányzati tulajdonú telepen felnevelt állatok biztosítják, a fehér és a mangalica kocák szaporulata egy évben eléri az 1000 darabot – mondta, hozzátéve, hogy Hajdúböszörményben mintegy ötezren veszik igénybe a közétkeztetést, amit pedig nem használnak fel helyben, azt a piacon értékesítik.
Az üzemben a tervek szerint decemberben kezdhetik meg a húsfeldolgozást.
Forrás: MTI
Debrecen egyre kedveltebb turisztikai célpont: tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma megközelítette a 388 ezret, ami az országos átlagot meghaladó, 10 százalékos növekedés az előző évhez képes – közölte a város turizmusért is felelős alpolgármestere kedden sajtótájékoztatón.
Széles Diána hozzátette: Magyarország idei TOP 20-as településeinek listáján Debrecen a 10. helyet foglalja el. A vendégéjszakák számán alapuló listán Debrecen előtt – Budapest és Eger kivételével – fürdővárosok illetve kiemelt fürdőövezetben lévő települések (Siófok, Balatonfüred) szerepelnek. „Az a célunk, hogy 2020-ra stabilan a TOP 5-ös listába kerüljön Debrecen” – mondta, hozzátéve, hogy ennek érdekében új szervezeti formát hoznak létre, a Főnix Rendezvényszervező Kft. keretein belül új városmarketing és turizmusfejlesztési divíziót alakítanak ki. A turizmusmarketing feladatok mellett a turisztikai információs szolgáltatás irányítását is az új egység végzi majd.
A kiemelt feladatok közé tartozik a városmarketing, valamint az elmúlt időszak városfejlesztésein alapuló új turisztikai márka kialakítása és következetes építése – ismertette. Első lépésként a Református Nagytemplom mögötti Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézóban turisztikai információs pontot és az új Debrecen márkát megjelenítő ajándékboltot nyitnak. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a fiatalok körében közkedveltek legyenek a város turisztikai logójával ellátott, a „debreceni életérzést” közvetítő ruházati termékek.
Forrás: MTI
Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.
Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.
A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.
A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.
Forrás: MTI
Mintegy 12 milliárd forintos beruházással új feldolgozóüzemet fejleszt az Alföldi Tej Kft. Debrecenben, a beruházás nyomán 181 új munkahely jön létre – jelentette be Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója szerdán Budapesten. Hozzátette, a fejlesztéssel várhatóan 10 milliárd forinttal nő a vállalat értékesítési árbevétele, amely most több mint 40 milliárd forintot tesz ki. A termékek 30 százalékát főleg keletre, Kínába értékesítik – mondta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a kormány 4,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a beruházáshoz. Hozzátette, sikerült a kínai kormánnyal megállapodni a magyarországi tejtermékek exportjáról, a kínai szakemberek elvégezték az Alföldi Tej auditját, hamarosan meglesz az eredménye, és megindulhatnak a vállalat termékei Kínába is. Az Alföldi Tej teljesítménye alapvetően határozza meg a magyar tejiparét – jelentette ki a miniszter. A csoport 320 millió liter tejet vásárol fel évente, ezzel a legnagyobb felvásárló, a magyarországi nyerstej termelés negyedét teszi ki a vállalatcsoport tagjainak termelése – ismertette.
Az ügyvezető igazgató szerint azért döntöttek a beruházás mellett, mert a csoport által termelt tej mennyisége meghaladta a székesfehérvári üzem évi 245 millió literes kapacitását, és 20 százalékát alapanyagként kell értékesíteni, sok esetben jelentős veszteséggel. A debreceni beruházással kiváló anyagból magas hozzáadott értékű termékeket szeretnének előállítani, a legmodernebb technológia beépítésével évi 8500 tonna sajtot és 7000 tonna porított terméket gyártanak. Az elmúlt évtizedekben nem volt ilyen nagyságrendű beruházás a tejiparban – tette hozzá. A kapacitás bővítésével lehetőség nyílik a beszállítói kör növelésére is. A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra, hogy az élelmiszeriparban is technológiai verseny zajlik, a magyar élelmiszeriparnak nem mennyiségi, hanem minőségi versenyt kell vívnia. Ehhez meg is van minden adottsága. A mostani beruházással olyan technológiai fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek nyomán a legversenyképesebb, legjobb minőségű termékeket tudják előállítani. Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, az élelmiszeripar Debrecen stratégiai ágazatai közé tartozott régebben, a rendszerváltást követő években azonban válságba került a tejágazat, de komoly összefogással sikerült megmenteni. Nagyon fontos a városnak a „válságtűrő”, magas hozzáadott értékű termékek előállítása – jelentette ki.
Az Alföldi Tej Kft.-t 2003-ban alapította 23 tejtermelő, azóta dinamikusan fejlődött, 102-re emelkedett a taglétszáma. Közülük 30 százalék egyéni vállalkozó és kistermelő, a többi társas vállalkozás, amelyek több mint 5000 munkavállalót foglalkoztatnak. A nyilvános cégadatok szerint az Alföldi Tej Kft. 2015-ben 42,9 milliárd forint értékesítési árbevételt és 216 millió forint adózott eredményt ért el, míg egy évvel korábban 40,1 milliárd forint árbevételt és 405 millió forint eredményt könyvelhetett el.
Forrás: MTI
Tapírbébi született a debreceni állatkertben, az újszülött és az anyja is jól vannak – közölte a park ügyvezetője csütörtökön az MTI-vel.
Nagy Gergely Sándor tájékoztatása szerint a szülők, Samu és Luna hat éve élnek együtt a Nagyerdő fái alatt és hamar utódokkal lepték meg a nagyközönséget. A kis nőstény szombat éjszaka mintegy 13 hónapnyi vemhességet követően látta meg a napvilágot. A csíkos, pöttyös testű apróság közel 6 és fél kg-os súllyal született. A fűtött búvójában már látható a kis tapír. A jó étvágyú, hétalvó csöppségnek a látogatók segítségével keresnek nevet – mondta az igazgató.
Nagy Gergely Sándor elmondta: a tapírok száma főként élőhelyük zsugorodása miatt nagyon megfogyatkozott. Debrecenben az Európai fajmegmentési program (EEP) keretében 2011 óta láthatóak a dél-amerikai tapírok.
Forrás: MTI
Szarvas József (b) George Dandin, Majzik Edit (k) Madame de Sotenville és Garay Nagy Tamás (j) Monsieur de Sotenville szerepében Moliere Dandin György, avagy a megcsúfolt férj című vígjáték próbáján a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban 2017. január 25-én. A színdarabot Árkosi Árpád rendezésében január 27-én mutatják be. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Debrecen belvárosa párás, poros időben 2017. január 23-án. A városban hajnalban elrendelték a szmogriadó riasztási fokozatát. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Látogatók a Lehet kortárs a freskó? című kiállításon a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban 2017. január 21-én. A központ tavaly novemberben meghirdetett kortárs freskófestő pályázatára tíz alkotást választott ki a zsűri az összesen ötven pályamunkából. A kétszázötven négyzetméternyi falfelületen lévő képzőművészeti alkotások február 19-ig tekinthetők meg. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Őzek (Capreolus capreolus) a havas szántóföldön naplementekor Nagyhegyes közelében 2017. január 20-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt