Dinamikusan fejlődik a tubusgyártás Debrecenben

Dinamikusan növelte tubusgyártó kapacitását az elmúlt években a debreceni Tu-Plast Kft.: az elsősorban vezető nyugat-európai kozmetikai cégeknek exportáló vállalkozás 2015. évi 4,8 milliárd forint árbevételét tavaly 7,1 milliárdra növelte, az idén pedig további 12 százalékos forgalomnövekedéssel számolnak – közölte a Tu-Plast ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Nagy Elemér tájékoztatása szerint az 1997-ben alakult, 100 százalékos magyar tulajdonú cégnek 2006-ban lett a többségi tulajdonosa a svájci Hoffmann Neopac AG, ami mérföldkövet jelentett a cég történetében. Azonnal megkezdődött egy nagy léptékű fejlesztés, amelynek során a gyártócsarnok megkétszerezésével lehetőség nyílt a meglévő kettő mellé további két tubusgyártó gépsor telepítésére. A harmadik gépsort 2008-ban, a negyediket európai uniós támogatással 2012-ben helyezték üzembe. Ezekkel a fejlesztésekkel a vállalat gyártó kapacitása évi 83 millió darab tubusra nőtt – ismertette a növekedés állomásait az igazgató.

Hozzátette: 2014-ben mintegy 14 millió eurós nagyberuházás kezdődött meg, amelynek keretében 6600 négyzetméter épületbővítéssel két új polyfoil (PF) tubusgyártó gépsort telepítettek. A fejlesztés 2015 decemberében fejeződött be, a cég gyártókapacitása évi 200 millió darab tubusra bővült. Az egyedi kormánydöntéssel megvalósult beruházással 59 új munkahelyet teremtettek Debrecenben, jelenleg összesen 177 alkalmazottal, folyamatos, heti hét napos munkarendben dolgoznak.

A megnövekvő piaci igények és a versenyképes szállítási határidők teljesítése érdekében 2016 végén már a hetedik tubusgyártó gépsort helyezték üzembe – utalt a fejlődés ütemére a szakember, aki az MTI érdeklődésére azt is közölte, hogy cégük tavalyi eredménye 380 millió forint volt. A Debrecenben gyártott tubusok 51 százalékát a kozmetikai szektorban, 47 százalékát a fogápolási piacokon, 2 százalékát a háztartás vegyiparban értékesítik. Árbevételük 96 százaléka exportból származik, a többi a belföldi forgalomból. A termékek zömét nyugat-európai országokba exportálják, míg kisebb részüket az Amerika Egyesült Államokba – jelezte Nagy Elemér.

Forrás: MTI

Dalidó után maskarádé és tavaszi fesztivál Debrecenben

A januári farsangi mulatozás, a dalidó után februárban a télbúcsúztató maskarádéval és a hagyományos tavaszi fesztivállal folytatódik az év eleji kulturális programsorozat Debrecenben – jelentették be a szervezők hétfőn a Kölcsey-központban.

Komolay Szabolcs, a város kulturális alpolgármestere szerint ezek a programok jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vidámságra vágyók kimozduljanak otthonukból a hosszúra nyúlt hidegben. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a Vojtina bábszínház maskarádé jelmezes felvonulásával és a telet jelképező szalmabábu elégetésével tényleg sikerül elűzni a hideg napokat, és ajtót nyitni a tavaszi vigadozásnak.

Asbóth Anikó, a debreceni Vojtina bábszínház igazgatója hozzátette: “az immár 16. maskarádéval, avagy Konc király és Cibere vajda ütközetével a 2017-es esztendő február havának 21-22-23-25. napján kiseprűzzük a telet Debrecen városából”. Bulcsu László, a hajdú-bihari közgyűlés alelnöke bejelentette: most először rendezik meg a maskarádén a megyei vásárszövetség kézműves termékeinek vásárát. A megyei önkormányzat, valamint kilenc hajdú-bihari és 6 érmelléki település annak érdekében alakította meg a vásárszövetséget, hogy a környékbeli rendezvényeken bemutatkozva megismerhessék a térség kézműves hagyományait és termékeit. A kézműves vásár mellett első alkalommal lesz kolbásztöltő verseny a város főterén. A mintegy 25 csapat a debreceni Kolbászok Ásza 2017 címért küzd majd, s együtt összesen egy kilométer kolbászt töltenek meg a résztvevők – mondta az ötletgazda Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes vezetője.

Bódor Edit, a Kölcsey Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője közölte: a 27. Debreceni Tavasz Fesztivált hagyományosan a helyi tavaszi tárlattal nyitják meg március 12-én a Kölcsey központ Bényi Árpád-termében. A fesztivál programjai közül mások mellett a cseh filmnapokat, a 10 éves Debreceni Big Band jubileumi koncertjét, Lázár Kati Jászai Mari-estjét, Szirtes Edina Mókus koncertjét, Malek Andrea családi délelőttjét, Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója című monodrámáját, a Budapest Bár koncertjét, illetve a Talamba és vendégei fellépést emelte ki.

Forrás: MTI

Debrecen kedvelt turistacélpont

Debrecen egyre kedveltebb turisztikai célpont: tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma megközelítette a 388 ezret, ami az országos átlagot meghaladó, 10 százalékos növekedés az előző évhez képes – közölte a város turizmusért is felelős alpolgármestere kedden sajtótájékoztatón.

Széles Diána hozzátette: Magyarország idei TOP 20-as településeinek listáján Debrecen a 10. helyet foglalja el. A vendégéjszakák számán alapuló listán Debrecen előtt – Budapest és Eger kivételével – fürdővárosok illetve kiemelt fürdőövezetben lévő települések (Siófok, Balatonfüred) szerepelnek.  “Az a célunk, hogy 2020-ra stabilan a TOP 5-ös listába kerüljön Debrecen” – mondta, hozzátéve, hogy ennek érdekében új szervezeti formát hoznak létre, a Főnix Rendezvényszervező Kft. keretein belül új városmarketing és turizmusfejlesztési divíziót alakítanak ki. A turizmusmarketing feladatok mellett a turisztikai információs szolgáltatás irányítását is az új egység végzi majd.

A kiemelt feladatok közé tartozik a városmarketing, valamint az elmúlt időszak városfejlesztésein alapuló új turisztikai márka kialakítása és következetes építése – ismertette. Első lépésként a Református Nagytemplom mögötti Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézóban turisztikai információs pontot és az új Debrecen márkát megjelenítő ajándékboltot nyitnak. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a fiatalok körében közkedveltek legyenek a város turisztikai logójával ellátott, a “debreceni életérzést” közvetítő ruházati termékek.

Forrás: MTI

Mintegy 12 milliárd forintos beruházással fejleszt az Alföldi Tej

Mintegy 12 milliárd forintos beruházással új feldolgozóüzemet fejleszt az Alföldi Tej Kft. Debrecenben, a beruházás nyomán 181 új munkahely jön létre – jelentette be Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója szerdán Budapesten. Hozzátette, a fejlesztéssel várhatóan 10 milliárd forinttal nő a vállalat értékesítési árbevétele, amely most több mint 40 milliárd forintot tesz ki. A termékek 30 százalékát főleg keletre, Kínába értékesítik – mondta.

Alföldi Tej fejlesztés Debrecen
Mélykuti Gábor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója a cég 12 milliárd forintos beruházását bejelentő sajtótájékoztatón a minisztériumban 2017. február 8-án. A tejfeldolgozó kft. új gyártóüzemet épít Debrecenben, a beruházáshoz a kormány 4,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a kormány 4,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a beruházáshoz. Hozzátette, sikerült a kínai kormánnyal megállapodni a magyarországi tejtermékek exportjáról, a kínai szakemberek elvégezték az Alföldi Tej auditját, hamarosan meglesz az eredménye, és megindulhatnak a vállalat termékei Kínába is. Az Alföldi Tej teljesítménye alapvetően határozza meg a magyar tejiparét – jelentette ki a miniszter. A csoport 320 millió liter tejet vásárol fel évente, ezzel a legnagyobb felvásárló, a magyarországi nyerstej termelés negyedét teszi ki a vállalatcsoport tagjainak termelése – ismertette.

Az ügyvezető igazgató szerint azért döntöttek a beruházás mellett, mert a csoport által termelt tej mennyisége meghaladta a székesfehérvári üzem évi 245 millió literes kapacitását, és 20 százalékát alapanyagként kell értékesíteni, sok esetben jelentős veszteséggel. A debreceni beruházással kiváló anyagból magas hozzáadott értékű termékeket szeretnének előállítani, a legmodernebb technológia beépítésével évi 8500 tonna sajtot és 7000 tonna porított terméket gyártanak. Az elmúlt évtizedekben nem volt ilyen nagyságrendű beruházás a tejiparban – tette hozzá. A kapacitás bővítésével lehetőség nyílik a beszállítói kör növelésére is. A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra, hogy az élelmiszeriparban is technológiai verseny zajlik, a magyar élelmiszeriparnak nem mennyiségi, hanem minőségi versenyt kell vívnia. Ehhez meg is van minden adottsága. A mostani beruházással olyan technológiai fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek nyomán a legversenyképesebb, legjobb minőségű termékeket tudják előállítani. Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, az élelmiszeripar Debrecen stratégiai ágazatai közé tartozott régebben, a rendszerváltást követő években azonban válságba került a tejágazat, de komoly összefogással sikerült megmenteni. Nagyon fontos a városnak a “válságtűrő”, magas hozzáadott értékű termékek előállítása – jelentette ki.

Az Alföldi Tej Kft.-t 2003-ban alapította 23 tejtermelő, azóta dinamikusan fejlődött, 102-re emelkedett a taglétszáma. Közülük 30 százalék egyéni vállalkozó és kistermelő, a többi társas vállalkozás, amelyek több mint 5000 munkavállalót foglalkoztatnak. A nyilvános cégadatok szerint az Alföldi Tej Kft. 2015-ben 42,9 milliárd forint értékesítési árbevételt és 216 millió forint adózott eredményt ért el, míg egy évvel korábban 40,1 milliárd forint árbevételt és 405 millió forint eredményt könyvelhetett el.

Forrás: MTI

A Dandin György című vígjáték bemutatója Debrecenben

Dandin György bemutatója Debrecen
Dandin György – vígjáték

Szarvas József (b) George Dandin, Majzik Edit (k) Madame de Sotenville és Garay Nagy Tamás (j) Monsieur de Sotenville szerepében Moliere Dandin György, avagy a megcsúfolt férj című vígjáték próbáján a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban 2017. január 25-én. A színdarabot Árkosi Árpád rendezésében január 27-én mutatják be. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Megnyílt a debreceni Modem freskófestők kiállítása

Modern freskófestők Debrecen kiállítás
Freskófestők kiállítása

Látogatók a Lehet kortárs a freskó? című kiállításon a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban 2017. január 21-én. A központ tavaly novemberben meghirdetett kortárs freskófestő pályázatára tíz alkotást választott ki a zsűri az összesen ötven pályamunkából. A kétszázötven négyzetméternyi falfelületen lévő képzőművészeti alkotások február 19-ig tekinthetők meg. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Debrecen szőlőbirtokot vásárolt az érmelléki borvidéken

Mintegy egy hektáros szőlőbirtokot vásárol Debrecen az érmelléki borvidéken, s ezzel jelképesen is hozzájárul az egykor a város szőlőskertjének tekintett térség fejlesztéséhez – jelentette be a cívisváros polgármestere a Debrecen idei borait bemutató sajtótájékoztatón pénteken.

Papp László (Fidesz-KDNP) emlékezetett arra, hogy valamikor nem is számított komoly debreceni gazdának az, akinek nem volt szőlőskertje Érmelléken. Történelmi tény, hogy Érmellék, amely évszázadokon át a város szőlőskertje volt, az egyik legjelentősebb fehérboros vidéknek számított. Trianon előtt a várostól mintegy 40 kilométerre lévő érmelléki terület a fehér borok tekintetében Tokaj és Balaton-felvidék után a harmadik legjelentősebb bortermelő terület volt – mutatott rá a polgármester. A város turisztikai kínálatának szélesítését, Debrecen város kulturális hagyományainak fenntartását, a gasztronómiai, a borturizmus népszerűsítését stratégiai célnak nevezte a polgármester, utóbbi megvalósításában Bihardiószeggel működnek együtt – jelezte. Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere hozzátette: az a céljuk, hogy borvidékük újra ismert és elismert legyen, s ebben komoly szerepet szánnak a térség egykori jelképes bora, a bakator újratelepítésének és termesztésének.

A sajtótájékoztató keretében mutatták be Debrecen város 2017-es borait, amelyeket mintegy száz hazai bormintából választottak ki. A zsűri döntése értelmében a város fehér bora 2017-ben Szászi Endre 2015-őr olaszrizlingje (Badacsonyi borvidék, Szigliget); a város vörös bora a Centurio Szőlőbirtok 2015-ös évjáratú Összetett bora (Mátrai borvidék, Gyöngyöstarján, borász: Ludányi Balázs). Debrecen város prémium fehér bora 2017-ben a Tokaj-Hétszőlő Zrt., 2012-es Furmint Selection bora (Tokaj-Hegyaljai borvidék, borász: Makkai Gergely); Debrecen prémium vörös bora az idén a Bodri Pincészet Kft., Gurovice 2013-as Kékfrankos bora (Szekszárdi borvidék, borász: Bodri István). A győztes borok jogosultak az éremcímke használatára. Különlegességként említette Papp László polgármester, hogy a város prémium vörös bora, a Gurovice 2013 Kékfrankos a pincészeten kívül kizárólag Debrecenben kapható.

Forrás: MTI

Magyar Kultúra Napja Debrecenben

A magyar kultúra napja alkalmából gazdag programkínálattal készülnek a Debreceni Művelődési Központ közösségi házaiban – közölte az MTI-vel az intézményi kommunikátor.

Takács Hajnalka a részletekről elmondta: már szerdán az Ondódi Közösségi Házban V. Hegedűs Zsuzsa költő és a Rozmaring Népdalkör műsorára kerül sor. Másnap a Kismacsi Közösségi Házban Mesematiné címmel játékos könyvtári foglalkozást tartanak óvodásoknak. Ugyanott 20-án Rácz Imre festőművész kiállítása nyílik Színes fények címmel. Szintén 20-án a Tímárházban az 50 éves derecskei rátétes szűrvirágozás legszebb darabjaiból, Sárközi Béláné népi iparművész munkáiból nyílik kiállítás. Pénteken Lélekjelentét/Érintett dolgok címmel a DMK felújított Belvárosi Galériájában nyílik Oláh Tibornak, az MTI nyugalmazott fotóművészének életműkiállítása.

Január 23-án a Csapókerti Közösségi Házban rendezik meg a magyar kultúra napi gálaműsort a Csapókerti Pávakör, a Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes, valamint a Hajdúsági Népzenei Együttes közreműködésével. Ezt követően ugyanitt nyílik fotókiállítása Konyhás Istvánnak Portrék Erdélyből címmel.

Január 24-én a Homokkerti Közösségi Házban nyitják meg a debreceni fafaragók baráti körének kiállítását. Ugyanezen a napon a Homokkerti Közösségi Házban a sokszínű magyar néptánc kincs interaktív bemutatása lesz a Debreceni Népi Együttes történetén keresztül.

A bő egyhetes rendezvénysorozatot a a Debreceni Nyugdíjas Klub ünnepi műsora zárja január 30-án a DMK Belvárosi Közösségi Házában.

Forás: MTI

Malaca lett Debrecennek

Törpemalacok a debreceni állatkertben
Törpemalacok

Infralámpa alatt melegszenek a hideg időben a tizenegy napos minnesotai törpemalacok a Debreceni Állat- és Növénykertben 2017. január 16-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt