Országszerte 39 moziban ismét vetítik csütörtöktől a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című filmet – közölték az alkotók az MTI-vel hétfőn.
A közlemény szerint Enyedi Ildikó filmjét már több mint 105 ezren látták. Az érdeklődésre tekintettel február 1-jétől, csaknem egy évvel a premier után számos budapesti és vidéki mozi tűzi ismét műsorra az alkotást. Látható lesz a Testről és lélekről a főváros mellett többek között Cegléden, Debrecenben, Dunaföldváron, Gödöllőn, Győrben, Miskolcon, Kaposváron, Nyergesújfalun, Szolnokon, Sopronban, Veszprémben, Szombathelyen és Zalaegerszegen is. Az elkövetkező hetekben várhatóan további 11 moziban is látható lesz a film, egyéb települések mellett Tapolcán, Kisújszálláson és Nagykanizsán is.
A Testről és lélekről tavaly a 67. Berlinalén mutatkozott be a közönség előtt, ahonnan az Arany Medvével, a fesztivál legfontosabb díjával távozott, és azóta is járja a világ filmfesztiváljait. A film operatőre, Herbai Máté tavaly ősszel a Camerimage nemzetközi filmoperatőr-fesztivál fődíját vehette át, a Testről és lélekről női főszereplője, Borbély Alexandra pedig elnyerte az Európai Filmdíjat. A filmet eddig 92 országba vették meg a filmforgalmazók.
A Testről és lélekről az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika (Konyec, Kaméleon, Pánik, Csak a szél, Csicska), Muhi András (Rengeteg, Dealer, Womb – Méh, Csak a szél), valamint Mesterházy Ernő (Konyec, Liliom ösvény) volt. A film Magyarországon a Mozinet forgalmazásában látható – olvasható a közleményben.
Országszerte több száz helyszínen kínál programokat Helyben van a sokszínűség mottóval február 2. és 4. között a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat.
A csatlakozó magyarországi és határon túli művelődési intézmények száma várhatóan eléri majd a tavalyi rekordot, de a fő cél nem is ez, hanem a programkínálat minősége – mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki adásában a programsorozat főszervezője. Gábor Klára hozzátette: ebben az évben a Helyben van a sokszínűség szlogennel a szervezők arra akarják ösztönözni a résztvevő intézményeket, hogy minél szélesebb programkínálattal készüljenek a hétvégére, ezzel ráirányítva a figyelmet a helyben lévő kulturális értékekre és a művelődési intézmények helyi társadalomban betöltött közösségépítő munkájára.
Lesz például “művházi ottalvós buli” Balatonkenesén, Székesfehérváron és Vokányban, és a családok évéhez kapcsolódva a sorozat szombati napján három kiválasztott művelődési házban úgynevezett fordított napot tartanak majd, melynek során a szülők is kipróbálhatják azokat a tevékenységeket, amelyekben a gyermekeik vesznek részt év közben – említett néhány programot a kínálatból.
Idén először három kiemelt helyszíne is lesz a rendezvénynek: február 2-án Budakeszin indul útjára a Kultúrházak éjjel-nappal, szombaton a nagyvárosok közül Székesfehérvár lesz a figyelem középpontjában, a kistelepülések közül pedig Hidasnémeti élvez kiemelt figyelmet február 4-én.
A www.kulturhazak.hu honlapon ebben az évben is meghirdették a közművelődési intézményeknek szóló pályázatokat. Az #okosművház2018 innovációs kiírás a közművelődés hagyományteremtő és hagyományőrző szerepét erősítő módszereinek, formáinak, folyamatainak és jó gyakorlatainak bemutatására ad lehetőséget. A #mindentegylapra! közművelődési plakátpályázatra a szervezetek programjait, munkáját népszerűsítő plakátokat várják a szervezők, a #vanképedhozzánk? fotópályázatra pedig az intézmények mellett a közönség is pályázhat a programsorozat eseményein készült fotóival.
A Kultúrházak éjjel-nappal Facebook-oldalán meghirdetett szelfiversenyre a látogatók a kedvenc művelődési házuk előtt készült fotóikkal nevezhetnek. A legtöbb tetszést kiváltó kép készítője 30 ezer forint értékű kulturális utalványt nyer, míg a legtöbb képen szereplő művelődési ház 100 ezer forintos, műszaki cikkek vásárlására jogosító utalványt kap.
2018. január 25. Zseblámpás tárlatvezetésen vesznek részt érdeklődők Olga Tobreluc orosz képzőművész Mitológia újratöltve című kiállításán a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban 2018. január 25-én este. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A táncművészet legnagyobb ünnepén a Góbi Rita Társulat délelőtt tízperces táncakcióra készül a Margit híd déli járdáján, este pedig díjátadóval egybekötött nagyszabású gálaestet rendez a Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége a budapesti Müpában.
A világnapot 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapján, április 29-én tartják. A Nemzeti Táncszínház és a Magyar Táncművészek Szövetsége már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén. A gála keretében adják át a szövetség szakmai elismeréseit, valamint az Imre Zoltán-díjat, az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjait, és a Fülöp Viktor ösztöndíjakat – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A műsorban közreműködik a Bozsik Yvette Társulat, a Győri Balett, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Táncművészeti Egyetem, Maurer Milán, a Pécsi Balett, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, valamint Pirók Zsófia. A gálát Velekei László, Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője rendezi.
A tánc világnapja jegyében délelőtt tíz órakor tízperces táncakcióra készül a Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház a Margit híd déli járdáján. A Pas-De-Bridge -Táncolj hídon! elnevezésű látványos villámcsődületben a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, valamint a Bailart TáncStúdió diákjai vesznek részt, akik tavalyi flashmobjukkal arra hívták fel a figyelmet, hogy a kortárs tánc nem csak egy művészi önkifejezési eszköz, hanem egy olyan testmozgásforma, amely nemtől és kortól függetlenül formában tart, és a közérzetre is jó hatást gyakorol. Az idei világnap nemzetközi üzenetét rendhagyó módon a közelmúltban elhunyt Trisha Brown közeli munkatársa, Susan Rosenberg állította össze a koreográfus írásaiból. “A tánc kiszélesíti az egyetemes kommunikáció nyelvét, életre hívva az örömöt, a szépséget és az emberi tudás fejlődését. A tánc újra és újra maga a kreativitás. a gondolkodás, a létrehozás, megvalósítás és a kivitelezés kreativitása” – olvasható a néhai művész üzenetének hivatalos magyar fordításában, amelyet az ITI Magyar Központja juttatott el az MTI-hez.
A világnap magyarországi üzenetében Szögi Csaba Harangozó Gyula- és Imre Zoltán-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója úgy fogalmazott: “a tánc energiát termel, áraszt és közvetít, önismeretre tanít, önfegyelemre nevel, egymásra figyelést és toleranciát igényel, csapatszellemet ad és közösséget teremt, megteremti a test és a lélek harmóniáját, egyszerre kapcsol össze másokkal és önmagunkkal, és mivel a szavak előtti világban született, a táncolók megértik egymást, bármilyen nyelven is beszélnek. A közös tánclépések az emberiség első kulturális lépéseinek lenyomatai”.
Virágvasárnappal megkezdődik ma a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. A keresztények ezen az ünnepen emlékeznek Jézus bevonulására Jeruzsálembe – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét délelőtt fél 11-kor – tudatta Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense. A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, ahol a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek hódoltak Krisztus előtt.
A virágvasárnapi szertartás része a hívek által hozott barkaágak megáldása.
Ez a vasárnap “az Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Jézus szenvedéstörténete, a passió. A katolikus egyház ezzel fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás Jeruzsálembe a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, “megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el” – olvasható az MKPK közleményében.
Ma, a színházi világnapon kezdődik meg Debrecenben a XI. Deszka fesztivál, a kortárs magyar dráma legújabb alkotásait bemutató programsorozat. A fesztivál programjába huszonhat előadás került be, a válogatás ismét kiterjedt a teljes Kárpát-medencére: négy romániai, egy ukrajnai és egy szlovákiai kortárs magyar szerzőjű előadás is látható lesz a tizenegy vidéki és kilenc fővárosi produkció mellett. Közülük egy román nyelven (Székely Csaba: Idegenek – Négy politikai gyerekdarab), egy pedig szlovákul (Esterházy Péter: Mercedes Benz). Az utóbbi előadás Esterházy Péter legutolsó színpadi műve alapján készült, amelyet kifejezetten a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház számára írt és Magyarországon először Debrecenben lesz látható.
Az utóbbi években igen népszerűvé vált, kortárs magyar szerzőjű gyermek- és ifjúsági előadásokat felvonultató Gördeszka program keretében az idén nyolc előadással találkozhatnak a nézők, közülük egy osztálytermi nevelési profillal készült (Peter), egy pedig felnőttek számára is élményt nyújtó bábelőadás (Gimesi Dóra: Az időnk rövid története). Az elmúlt évek során a szakmai beszélgetések váltak a Deszka fesztivál “lelkévé”: az úgy nevezett “házi bölcsek” vezetésével kapnak komoly szakmai visszajelzést az egyes produkciók, és e beszélgetéseken lehet megismerkedni az előadások létrejöttének titkaival. A XI. Deszka fesztiválon Árkosi Árpád rendező, Kiss Csaba rendező, drámaíró, Láposi Terka színházpedagógus, Nánay István kritikus, egyetemi tanár és Visky András erdélyi magyar író, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár vállalták a “házi bölcsek” tisztét. Az előadások szerzőivel, dramaturgjaival és rendezőivel is e szakmai beszélgetéseken találkozhatnak az érdeklődők.
Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.
A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
Az 55. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Isabelle Huppert idei üzenetében arról ír, hogy a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni, mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból is inspirálódnak, ha egy klasszikus színdarabot napjainkban mutatnak be, az mai és modern lesz. A színésznő hangsúlyozza: a színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt. “Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csinál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közönség. De azért ne legyen túl sok üres szék a nézőtéren” – írja a művész.
A világnap alkalmából számos színház várja programokkal a közönséget. Ezen a napon kezdődik a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban a kortárs magyar drámákat felvonultató 11. Deszka fesztivál, amelyen április 2-ig 26 előadást mutatnak be. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Heltai Jenő drámáját, a Tündérlaki lányokat mutatja be, a veszprémi Kabóca Bábszínház Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét. Több erdélyi színház is megünnepli a színház világnapját, amelynek alkalmából egyebek mellett Kovács András Ferenc tart költői estet, de felolvasószínház és számos rendhagyó rendezvény is lesz. A budapesti Játékszín Szakonyi Károly Két nő (és valaki) című komédiájának bemutatóval és kulisszajárással várja a nézőket.
Az ünnep alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület április 4-én, kedden a Budapesti Operettszínházban tartja meg hagyományos jótékonysági gálaestjét, amelyen szakmai díjakat is átadnak.
Kilépnek a színház falai közül, és a város különböző pontjain tűnnek fel a keddi világnapon a debreceni Vojtina Bábszínház művészei – tájékoztatta az MTI-t az intézmény igazgatója. Asbóth Anikó elmondta: egyedül a délelőtt fél tízkor kezdődő játékos hangszerbemutatót tartják a színházban, ahol a gyermekek egy dramatikus játék keretében ismerkedhetnek meg a különböző hangszerekkel. Többek között kezükbe foghatják és kipróbálhatják a szitárt, a bendzsót és a furulyát.
A családokat 13 órától interaktív játékokkal várják a bábszínház előtti téren, ahol a gyermekek belebújhatnak a jelmezekbe, és megnézhetik, megtapinthatják a különböző mesehősöket megformáló bábokat is. A Vojtina művészei fellépnek majd a Debreceni klinika gyermek hemato-onkológiai osztályán is, ahol előadják a Szerencsés János című darabot. A város főterén, illetve a Piac utcán performanszokkal szórakoztatják a járókelőket. A Sétáló bábolda című program keretében az intézmény munkatársai “utcára viszik” az előadások életnagyságú bábjait, amelyeket bárki megnézhet, megérinthet, és érdekes kulisszatitkokat is megtudhat róluk.
A bábszínházi világnaphoz a Debreceni Művelődési Központ is csatlakozott. Az Újkerti Közösségi Házban 9 órától immár huszadik alkalommal rendezik meg az Iciri-Piciri Óvodás Bábcsoportok Térségi Találkozóját – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményükben. A nagysikerű programmal a szervezők bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a város és a környező települések óvodáiban működő báb- és színjátszó csoportoknak. A gyerekek a magyar mesekincsből választott produkciókkal, jelenetekkel lépnek majd színpadra.
Lois Viktor Munkácsy-díjas képzőművész Megalázott embervilág – Stáció 8.2 című kiállítása a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban 2017. márc. 18-án. A tárlat ápr. 30-ig tekinthető meg. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
drMáriás eddigi legnagyobb hazai tárlatát nyitották meg szombaton a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti Központban. A közélet, a politika, a celebvilág jelentős figuráit ironikusan bemutató kiállításon a művésznek az elmúlt harminc évben készült mintegy kétszáz alkotása látható.
drMáriás (Máriás Béla) képzőművész, író, zenész a Béke veled! című kiállításán a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban 2017. március 11-én. A közélet, a politika, a celebvilág jelentős figuráit ironikusan bemutató kiállításon a művésznek az elmúlt harminc évben készült mintegy kétszáz alkotása látható május 14-ig. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője megnyitójában a közélet, a politika és a kortárs művészet viszonyát elemezve azt mondta: “nem félni kell ettől, hanem meg kell látni benne az értékeket és a fantáziát”. Beszélt arról, hogy a politikusok, a hatalmon lévők szeretnek kurzust építeni, szeretik, ha “itt-ott feltűnnek”. Emlékeztetett, hogy ez mindig így volt a történelemben: előbb a “királyok, hercegek, grófok, naplopók és burzsoák” voltak a képeken, majd amikor azok kerültek hatalomra, akik ezt énekeltették, őket ábrázolták.
drMáriás közéleti embereket ábrázoló képeire utalva azt mondta, “ebben az egészben van valami eltéveszthetetlenül magyar, meg közép-európai, ami nekem tetszik”. Külön érdekességnek nevezte Kósa Lajos, hogy kinek a tulajdonában vannak ezek a képek. (A tárlaton minden kép alatt a címe mellet feltüntették a tulajdonosát is.) Van akik felvásárolták maguk, van akik felvásároltatták a képeket – mondta, megjegyezve: ha ezek mögé nézünk, érdekes összefüggéseket találunk.
Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora szerint drMáriás “egyedülálló gazdagsággal és iróniával dolgozta fel ezt a témát”. Hozzátette: a művész 2007 óta fest történelmi személyiségeket, politikusokat, celebeket, de a mostani, eddigi legnagyobb hazai tárlatán az ezt megelőző évek munkái, összesen 30 év termése látható Debrecenben. Szombati Bálint képzőművész megnyitójában felidézte drMáriás – Máriás Béla – életútját, művészi pályáját, annak képzőművészi, zenei és irodalmi állomásait. A kiállításon a magyar közélet jelentős figurái jelennek meg a képeken: a Gauguin stílusában készült Horthy Miklóst, Nagy Imrét, Biszku Bélát, Rákosi Mátyást, Kádár Jánost ábrázoló parafrázisok mellett a kiállítás látogatóit a terembe belépve a 20. század “hamis prófétáit”, Marxot és Engelst ábrázoló festmények fogadják.
Akik pedig a közelmúlt vagy napjaink közéleti szereplőire kíváncsiak drMáriás ábrázolásában, elidőzhetnek Horn Gyula, Göncz Árpád, Botka László, Andy Vajna, L. Simon László, Fekete György, Simicska Lajos, Habony Árpád portréi előtt, de találkozhatnak közjogi méltóságainkkal is: Kövér Lászlóval, Áder Jánossal és Orbán Viktor öt portréjával. drMáriás tárlatvezetésén utóbbi kapcsán megjegyezte: az öt Orbán-portré mellett egy sarokban kapott helyet a Gyurcsány Ferencet görög ruhás “legkedvesebb migránsként” ábrázoló portréja. “Amíg ő van, nem győz a baloldal, így az egyik legnagyobb támogatója Orbán Viktornak” – magyarázta a művész, hogyan került egy falra a volt és a jelenlegi miniszterelnök a debreceni Modemben.
A külföldieket ábrázoló teremben Donald Trump már magasabban helyezkedik el mint Barack Obama vagy Hillary Clinton, de Trumpnál is magasabbra emelkedik Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor. drMáriás a kortárs magyar kultúra meghatározó alakja, aki a képzőművészet, a zene, a szépirodalom és a műkritika terén az elmúlt három évtizedben egyaránt jelentős teljesítményt hozott létre.
Az egykori Jugoszláviában, Újvidéken született 1966-ban Máriás Béla néven, első önálló kiállítását is ott rendezte 1987-ben. 1986-1991 között a Belgrádi Művészeti Egyetemen végzett tanulmányokat. 1986-ban megalapította a Tudósok zenekart, a magyar underground azóta is működő, legendás együttesét. A délszláv háború elől menekülve költözött Magyarországra, 1991 óta Budapesten él. “Különböző korszakaiban drMáriás más-más formában, de végső soron mindig ugyanazt festi: az időről időre darabjaira hulló, esetenként rosszul összerakott világot. Azt, ami nem stimmel, ami nem illeszkedik, ami megkeseríti az életünket. Azt, aminek nem kellene feltétlenül így lennie. Ami a mi felelősségünk” – olvasható a Modem összeállításában.
Az elmúlt három évtizedben drMáriás képzőművészeti munkáival számos kiállításon találkozhattak a látogatók: többek között Budapesten, Mariborban, Belgrádban, New Yorkban, Bécsben, Moszkvában, Berlinben, Brüsszelben, Londonban és legutóbb Pécsen. drMáriás Béke veled! című tárlatát május 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők a debreceni Modemben.
